Július 2-án, 83 évesen elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész.
A Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályája során több jelentős vidéki és budapesti társulat tagja volt. Többek között a kecskeméti Katona József Színház, a veszprémi Petőfi Színház, a Thália Színház, a József Attila Színház, a Nemzeti Színház, a Vígszínház és az Új Színház művésze is volt. Később a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatójaként, majd a Budapesti Kamaraszínház tagjaként dolgozott.
Pontos, fegyelmezett játéka színpadon és vígjátékban egyaránt jól érvényesült. Több mint 150 színházi szerepet játszott el a világirodalom legnagyobb drámai karaktereitől a komédiákig. Emellett több mint 120 filmben és televíziós produkcióban nyújtott felejthetetlen alakítást, például a Hideg napok (1966), az Othello Gyulaházán (1966), a Kakuk Marci (1973), a Jelbeszéd (1974), a Macskajáték (1974), az Apám néhány boldog éve (1977), a Dóra jelenti (1978), a Minden szerdán (1979), a Guernica (1982), az Elysium (1986), az Ámbár tanár úr (1998), az Európa expressz (1998), a Rendőrsztori (2000), Üvegtigris (2000), az Üvegfal (2004), az Üvegtigris II. (2005), a Budakeszi srácok (2006) és az Eszter hagyatéka (2008) című alkotásokban. Szinkronhangként is sokat foglalkoztatták,
ő volt Jean Reno és Walter Matthau leggyakoribb magyar hangja.
Sikeres rendezései közé tartoznak a Veronica szobája, A szerelem és halál játéka, az Oszlopos Simeon, a Szerelem, óh, a Kedves hazug, a Gázláng, a Bolha a fülbe, a Finálé, a Macska a forró bádogtetőn, a Charley nénje, a Kerített város és A régi nyár.
Verseskötetei Égi fény és Emlékszilánkok címmel jelentek meg.
Szilágyi Tibor munkásságáért 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1982-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész címet kapott. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki erőteljes színészi alakításaiért és rendezői munkássága elismeréseként. 2018-ban Tolnay Klári Művészeti díjat kapott.
Forrás: MTI; kép: Magyar Nemzet
